Éjjel 3 órás maraton beszélgetést tartottunk. Még mindíg kérdéses a végkimenetel, de már türelmesen várok. Olyan dolgot tettem, amit magamtől sose tennék. Majd kiderül mi lesz.

Szivecske azt igérte ma reggel hív. Persze nem hívott, de ezen nem is lepődöm meg. Kíváncsian várom a holnapot is, tehát majd ez is kiderül.

Ma fejfájós vagyok, de nem vagyok álmos. Már ez is valami, hisz szabadságon vagyok. Családom kerty partyzik, tehát gyakorlatilag el leszek ma egész nap bús magányomban, amit nem is igazán bánok :)))

Szeretnék visszarázódni a hétköznapokba. Kemény volt ez a hónap meg az elötte lévő is. Nem tudom Isten miért és meddig akar még büntetni. Lassan eret vágok, de talán tényleg ez lenne mindenre a megoldás. Itt hagyni mindenkit, hogy keressenek mást akit szivathatnak. Nem akarok többé szeretni.