Ücsörgök a fájós derekammal és a fájós foghelyemmel.
Jó érzés nézegetni a Londonban készült képeket.
Most jutottam el oda, hogy meg tudtam nyugalomban nézni és ki tudtam válogatni, hogy szalonképes legyen a család és barátok elött is :)

Nézegettem... Újra átéltem és nem mondom, hogy nem bántam meg sok mindent. Kevesebbet kellett volna morognom kedvessel. Olyan más az arca a képeken :) Ugyanaz az arc, amit szeretek, csak mégis olyan más.
Szeretem nagyon. Néha már annyira, hogy fáj.

Szóval a képeket nézegetve rájöttem, hogy némi fanatizmussal fel vagyunk vértezve mindketten :) Ha valami tetszik, akkor azt bizony minden szögből és minden időpontban meg kell örökíteni.
Rettegtem a repüléstől, de a gép ablakából csináltam egy csomó képet. A 10. után már elmosolyodtam :) Aztán jött Kedves kedvence a Big Ben :))) Nah kérem, annyi kép van róla, hogy a legutolsó madárkaki is meg lett örökítve :)))
Gyakorlatilag úgy néz ki a fénykép arzenál, hogy: Wizzair feliratú hajtómű felhővel, wizzair más felhővel, wizzair napfelkelte felhővel, wizzair felhő nélkül, felhő wizzair nélkül,préri kis felhővel, préri fentről esőben, préri fentről ködben, Big Ben délelött, Big Ben délben, Big ben elölről, Big Ben közelről, Big Ben messziről, Big Ben fél 1-kor, Big Ben a hídról, majd a buszról, London Eye-ről a Big Ben, aztán feljebb a London eye-ről a Big ben, majd lejebb, majd alulról, esőben, szélben.
Nah a végére szétnevettem magam :))) Aztán jöttek a képek közösen, más pózban, homályosan és élesen :))) Ismét kicsit ott voltam és elérzékenyültem.
Írtam volna kedvesnek, hogy szeretem, de nem akartam zavarni.
Nem tudom, hogy mondhatnám el neki szavakkal azt, amit érzek. Szerintem képtelenség. Tele vagyok az iránta táplált érzésekkel. Oly nehezen fér be mellé más, de ez nekem így jó :))
Bár ismerve a tényeket, ez elromlik, mert leírtam :)))

Jó éjt :)))