Rég jártam erre. Rég volt mondani valóm olyan, amit itt megoszthatnék. Most mégis úgy gondolom az egyetlen hely, ahol ha írok akkor jó helyre teszem.
Ma egy régi kedves ismerősöm tán barátnőm kislányának adatlapján jártam. Rég tettem, mert nincs időm követni az eseményeket. Gondoltam rákeresek az édesanyjára, hogy megtudjam mi van vele. Nem tudom miért nem a blogjára jöttem fel. Talán mert Én is szökő évente egyszer járok már itt. Beírtam a google-ba a nevét és mindenütt a gyertyaláng.hu jött ki. Még akkor sem kezdtem el aggódni, mert gondoltam mindíg becsülettel gyújtotta a testvéréért a gyertyákat. Mégis rákattintottam egyre és, mint a hideg zuhany, a bénulás. Érte gyújtottak gyertyát (rengeteget). Egy pillanatra megtorpantam, majd gondoltam valaki rossz tréfát űz, vagy nem is róla van szó. Olvastam olvastam és a cím egyezett, de képtelenségnek éreztem. Lázasan kutattam a netet és mindenütt ez jött ki. Nem rossz tréfa, hanem tények.
Engedjétek meg, hogy meséljek, hogy felidézzem ismeretségünket. Hogy bár kétlem, hogy valaki nem ismerte és tudom sokan sokkal jobban ismerték, de elmondjam nektek ki is Ő és Én hogy ismertem.
Fergie! Most Tőled búcsúzom :(
A kezdetektől:
22 éves voltam, mikor megismertelek. Ennek már 8 éve.
Akkor kötötték be nálunk a netet, ami újdonság volt számomra és kezelni se tudtam, csak játékokat kerestem rajta. Valahogy jójáték, hu-ra tévedtem. Magam se értem hogyan. A sok játék közül én pool9-re tévedtem be és mikor felfedeztem, hogy van chat is, akkor elkezdtem olvasgatni. Írtó vicces társaság gyűlt össze Whinetoo (késöbb Winyi) nevét hallva most biztos mosolyogsz. Igen Ő vitt bele téged a "rosszba" :) Vele játszottál,akkor ismertelek meg Csincsi74-ként. Te szerényen csendben, míg Ő csak mondta mondta a magáét a chat-ben, majd mikor meguntad, hogy lassú a játék, beírtál Te is. Winyit rögtön levetted a lábáról. Persze tudjuk Őt nem volt nehéz :))) Elég volt, ha nő vagy! De Te sokkal jobban hatottál rá :)Szinte hallom, ahogy most kacagsz :) Végül már Te is aktív résztvevője voltál a szócsatáinknak :) Minden este összegyűltünk jójátékon és nevettünk egész éjjel :)Emlékszem a férjed dühöngött is emiatt rengeteget. Szép kis társaság alakult ki. Ahogy az lenni szokott jött az msn cím csere, majd a telefonszámok. Sms-eztünk, ha valaki nem jelent meg este. Winyi közös kedvencünk volt, ami elég kemény rivalizálást eredményezett. Egyszer össze is kaptunk elég csúnyán emiatt. Nem jöttél és nem beszéltél. Borzalmas időszak volt. MAjd sajnos Winyit elvesztettük, majd ez ismét összekovácsolt. Akkor már ide csábítottál blogolra. Mindíg olvastalak itt, TE is engem. Volt aztán itt is egy félreértésből adódott vita, de a barátság nyert. Végül itt maradtunk, mert kis társaságunk széthullott játékon. Sokat beszéltünk msn-en és telefonon. Mindíg olyan megnyugtatóan optimista voltál, pedig tele voltál válaszutakkal, Sokszor menekültél a munkádba, pedig mondtuk, hogy pihenned kéne. Csengét is megmutattad sokszor és beszélhettem is vele :) Tündér kis fürtöske volt és most meg egy elkápráztató kis hölgy :) Emlékszel mennyit könyörögtem egy képért, hogy megnézhessem hogy nézel ki???? Sose felejtem... mindíg azt mondtad nincs fényképeződ :D Amikor mondtam fotózz a mobillal, akkor jött az, hogy nincs kábeled hozzá és szervízben van a telefon :))Végül adtál egy képet hosszú idő után. A kép elmosódott és régi volt. Nehezen kivehető voltál rajta, de még mindíg élesen él bennem. Hányszor, de hányszor beszéltük meg, hogy találkozunk. Sose jött össze :( Emlékszem azt mondtad rossz ómen, ha Te pestre jössz. Egyszer mégis megtetted. Sajnos csak utólag mondtad el, ahogy azt is hogy pont a mi utcánkba robbantatok le :) Nem volt merszed felhívni. Tudom, hogy hezitáltál, de akkor még féltve őrizted a magán szférádat. Sajnos ez csak azután változott meg, miután már nem beszéltünk olyan sűrűn. Hiába kérleltelek mindíg jött ez a pesti mizériád. Emlékszem arra az áprilisra is, mikor (más okból) elhatároztad, hogy mégis útra kelsz. Igazad volt! Rossz ómen ez a pest. Elvesztetted a testvéredet. De TE akkor is másokat vígasztaltál. Csak csenben a világ elöl rejtve engedted meg, hogy kiborulj. Emlékszem, hogy több órát telefonáltunk. Mondtam neked ordíts vagy tombolj, de add ki magadból. Akkor már régóta mondtad, hogy magas a vérnyomásod és, hogy rosszullétek gyötörnek. Hülye orvosok meg azt se tudták mi ez. Sokszor űztél gúnyt az állapotodból és kacagva mondtad elköszönésnél, hogy "reggel azért csörgess meg, biztos élek-e még". Hééééé! Nem ér ez így! Miért??? Miért kellett ennek így lennie???
Ritkultak a beszélgetéseink, hisz nagyrészt lefoglalt a munkád és a családod és nagyrészt mert rengeteg embert ismertél meg itt, akik barátaiddá lettek és imádtak Téged. Meg is értem Őket:) Te pedig mindenkivel tudtál foglalkozni és szeretettel lenni. Rengeteg jóbarátod blogját olvastam el, akik fájdalma a szívembe hasított. Sokak támasza voltál és tudták öszinte barát vagy. Mi eltávolodtunk, de nem mert nem szerettük egymás társaságát, hanem mert más irányba indultunk. Én keveset jártam ide, de mindíg olvastalak, ahogy Te is. Ritkán, de továbbra is beszélgettünk. Nem aggódtam érted, mert tudtam Te is keveset írsz. Én is ritkán jöttem fel ide már. Ha elöbb jövök se tudtam volna mit tenni már. November van és Én csak most tudtam meg ezt a szörnyűsége. Ha akkor tudom meg se mentem volna el a temetésedre!!! Ne vedd sértésnek! Én nem temetlek el, nem búcsúzom el tőled! A mi barátságunk annyi mindent túlélt, hát ezt is túl fogja, mert tudom, csak nem vagy tapintható és hallható, de itt vagy és mosolyogsz rajtunk :) És nevetsz mikor felemlegetem, hogy hogy szivattuk a chat.hu-n az embereket :)) Sőt nem mondom már azt sem, hogy nem vagy hallható! Rég beszéltünk, de hallom a hangod. Vigyázz ránk! És akkor is találkozunk egyszer, ha már ennyi év után sem sikerült összehozzuk. Haragszom, hogy elmentél tőlünk, mert írtóra hiányzol. Már hiába várom a bejegyzésed, amiben úgy írsz hogy Én egy mukkot sem értek és megesz a kíváncsiság. Elmegyünk hozzád Levcsivel. Nyugodj békében Csincsi/Fergie.
"Ne sírj, hogy vége! Örülj, hogy megtörtént. Boldogok az emberek, kik ismerhettek"
