Mielött belekezdek kicsit furcsa bejegyzésem írásához egy kis bemutatkozás.
27 leszek. Nem vagyok egy filigrán alkat... sőőőőt. Sokszor hisztis vagyok, de akkor nagyon. Imádok szeretni és imádom, hogy viszont szeret az akinek viszont kell szeretnie.Nagy szám van, többnyire őszintének érzem magam, sajnos amit őszinte véleménynek tartok ki is mondom, tehát bántó is vagyok. Tuti van sok jó tulajdonságom is, mert nem vagyok egy hülye ember. Szeretem az embereket és valamennyire értek is hozzájuk. De mindemellett, ha kicsit is átlagon felülinek érzem valamiben magam, hát az nem a vizuálisan érzékelhető tulajdonságaim.
Ez a bemutatkozás azért kellett, hogy kicsit értsétek mi gondolkodtatott el, vagy mi késztet most erre a bejegyzésre.
Ki kell adjam magamból, mert idebent nem tudok vele mit kezdeni.
Jó jó írom már.
Szóval van az Én Drágám. Nagyon jól megvagyunk és nem vitáztunk mostanság (maradjon is így). Szeretem. Őszintén nagyon szeretem, így nem is volt 1 percig sem kétség benne, és meg sem torpantam. Mégis meglepett.
Van egy srác, akivel nagyon kellemes baráti kapcsolatba kerültünk egy ideje.
Ma félreérthetetlen ajánlatot tett. Meglepettségemből feleszmélve kicsit nyomatékosabban mondtam meg neki, hogy nem és köszi nagyon is irigylésre méltó az akit szeretek és eszemben sincs elhagyni.
A válasza még inkább meglepett. Akkor már kissé ijesztőnek tartottam azt amit régen igenis szerettem. Közölte, hogy nincs vissza út, mert Ő nem hajlandó feladni. Na meg a srác egóval is el van látva rendesen, hisz közölte, hogy szebbnél szebb nők sem tudtak nemet mondani és ott mindíg Ő mondott nemet, de most akkor sem adja fel.
Hát tök egyszerűen döbbenetemben letöröltem szkájpról, msn-ről és tiltó listára tettem az e-mail címemenSajnos a telefonomon nem találom a tiltást, de remélem megunja, mert sajnálnám a 70-es számom :S
Tehát most nem értek semmit és utálok mindenkit :))))