Szóval...

Hivatalosan ma vagyunk 3 évesek, de a munka miatt ezt az évfordulót kicsit előrébb helyeztük múlt péntekre.
Ugye ismerve őt, előre úgy 2-3 héttel jeleztem az időpontot.
Soha nem volt olyan még a 3 év alatt, hogy 1 teljes napot együtt töltsünk..... Megnyugtatásul közlöm möst sem volt így.
Megbeszéltük, hogy 10-kor tali.Persze ő nem vette fel a telefonját, majd valamikor 1/2 2 körül előkerült. Persze idegileg már ki voltam. Annyira készültem, annyira vártam ezt a napot. Botrányosan rosszul indult a dolog, ami valamennyire helyre állt. Persze az egész napos project-ből lett kb. 3-4 óra. Nem mondom, hogy nem volt jó, de a vártnál sokkal rosszabb volt.
Jól éreztem magam, csak fájt, hogy imét alul maradtam a kérésemmel.

Tehát.... Ma vagyunk 3 évesek. Szerintem neki gőze sincs erről.
Tegnap azt mondta, hogy csak miattam átszervezte a programját és enyém a délutánja. Sikerült is felhívnia 1 után mire én naívan megkérdeztem, hogy hát akkor mire is számítsak? A választ nem is írom le. Minősíthetetlen volt, majd délután valamikor 5 körül felhívott. Gondolom azért, hogy épp most ráér vagy 1 órára. Na ezt már nem vártam meg. Persze kibuktam. Eleve ma már xanaxot kellett bevegyek, hogy túléljem a napot, de ez volt az a bizonyos csepp a pohárban. Eddig csak fenyegetőztem, hogy szakítok. Most nagyon nem érzek más helyes utat. MEgint a család győzőtt. Azt mondja fáradt, de fingja sincs velem mi van.

Dühös vagyok és elegem van .